A NORMAÉRTELMEZÉS
	A normák látszólag önmagukban hordozzák kötelezõ mivoltukat, ám minden vallási közösség kitermeli az Írás Tudóit, akik e normákat értelmezik, magyarázzák.
*ApCsel 6.1-5.	"Ez idõ tájt, hogy a tanítványok száma egyre nõtt, zúgolódás támadt a görögök közt a zsidók ellen, hogy a mindennapi alamizsnaosztáskor az õ özvegyeiket háttérbe szorítják. Ezért a tizenkettõ összehívta a tanítványokat: »Nem volna rendjén, hogy elhanyagoljuk az Isten szavát, s asztal szolgálatát lássuk el. Testvérek, ezért szemeljetek ki magatok közül hét jóhírben álló, Lélekkel eltelt bölcs férfit. Ezeket megbízzuk a munka irányításával, mi meg majd az imádságnak és az Isten szava szolgálatának szenteljük magunkat.« Tetszett a javaslat az egész közösségnek (...)"*
	Természetesen a Tanok a normaértelmezõk megjelenését is túlvilági tettként mutatják be, egyfajta hidat építvén az égi és földi valóság között:
**Lakatos István - Vekerdi József (ford.): A Magasztos szózata. Bhagavad-Gítá. Európa, 1987. BG 4.13	"Én alkottam a négy kasztot, megszabva jellegük, helyük; tudd: örök nem-cselekvõtõl, tõlem ered e régi tett."***
	Mivel már a hivatásos értelmezõk megjelenése is rendszerint felettébb evilági okokkal magyarázhatók, s mindennapi létükben maguk az értelmezõk is ezer szállal kötõdnek a földi világhoz, ezért a Tanok megszabta büntetések és jutalmazások sem mentesek a földi hívságoktól, lett légyen a cél bármennyire is szent. Nagyon tanulságos ebbõl a szempontból néhány részlet Artaxerxész, perzsa király levelébõl Ezdrás papnak, akit a király szemelt ki a zsidók vezetõjévé:
***Ezd 7.21-22, 24-26	"Magam, Artaxerxész király megparancsolom a folyamon túli összes kincstárosnak: Amit csak kér tõletek Ezdrás pap, az ég Istene törvényének titkára, azt mind adjátok meg: 100 talentum ezüst, 100 kór búza, 100 bat bor, 100 bat olaj erejéig, sót pedig korlátlanul. (...) Egyszersmind tudatjuk veletek, hogy tilos adót, járulékot, és vámot szedni a papoktól, levitáktól, énekesektõl, templomszolgáktól (...) Te pedig, Ezdrás, Istened bölcsessége szerint, amely a kezedben van, rendelj bírákat és elöljárókat. Ezek szolgáltassanak igazságot a folyamon túli egész népnek, mindazoknak, akik ismerik Istened törvényét. Akik pedig nem ismerik, tanítsátok meg rá. Aki nem tartja meg pontosan Istened törvényét - a királynak is az a törvénye -, azt szigorúan el kell ítélni - halálra, számûzetésre, pénzbírságra vagy börtönre."***
	BÜNTETÉS ÉS JUTALMAZÁS