Maruzs Éva

CSAKUGYAN VÁLTOZNAK AZ IDÕK?

- Jaj, Zsófikám, még nem is meséltem neked, a múlt héten idõutazáson voltunk, ugyan, csak száz évre elõre, ide 2286-ba, az IDÕTOURS-szal, ez az "Ismerje meg unokáit" program, igazán ajánlom neked is, hát persze, itt Pesten voltunk, ez a legegyszerûbb, ugye, egy utazásért én nem tanulok idegen nyelveket, te, hogy milyen szép lett ez a Pest, csupa furcsa, magas épület, köztük a személyforgalom kis függõhídjai, mint a kõcsipke, csak elektrokocsik járnak a belvárosban, minden más a föld alatt, képzeld, beépítették a Városligetet is, hát nem süketség, kell az a kis zöld, de csináltak mégis valamit a levegõvel, mert sokkal jobb lett, mint most, á, nem tudom, hogyan csinálták, az idegenvezetõ kislány próbált ugyan valamit magyarázni, hogy új épületek, meg nevezetességek, de mi megmondtuk, hogy vigyen szépen az áruházakhoz, erre teljesen megsértõdött, közölte, hogy pont négy órakor legyünk a transzfer-állomáson, mert aki ittmarad, azt úgyis visszatoloncolják, azt mondják, tényleg nagyon szigorúak ilyen szempontból, meg azt is mondta az idegenvezetõnk, hogy fölösleges a vásárlás, úgysem fogják átengedni velünk a holmit, á, dehogynem, csak cikizett a lelkem, mindenki el tud hozni valamit, hát eldugdossuk ide-oda, én igazából egy Jeromos típusú háztartási robotot szerettem volna, istenem, mos, fõz, takarít, vasal, és közben úgy néz ki, mint egy angol lord komornyikja, ilyenrõl álmodik minden asszony holdvilágos éjszakákon, csak a lányok álmodnak királyfiról, meg paripáról, mert õk még nem ismerik az életet, de egy Jeromost ugyan hová tudnék eldugni, azt mondják, úgy is be lehet programozni, hogy a határon embernek nézik, és áteresztik, hát ez nekem nem megy, nem is tudom beprogramozni, de ha tudnám is, honnan vegyek neki útlevelet, létszámfeletti lesz, hát hogyne, azért hoztam valamit, ezt a kis manikûr-gépet, ide kell betölteni a körömlakkot, ide a lemosót, itt az ollója, ide kell berakni az ujjaidat, egyszerre mind az ötöt, hogyne, kipróbálhatod, várj, elindítom elõbb a fertõtlenítõ programot, most mondd meg, miért nem gyártanak nálunk is ilyesmiket, így aztán természetes, hogy csempészik a nép, dehogy, egészen könnyû volt áthozni, egyszerûen beletettem a nagykabátom zsebébe, látod, milyen kicsi, de nem is nagyon vizsgálgatták a holminkat, turkált kicsit a vámos a táskámban, de mit láthatott ott, hacsak a csipkés kis hálóingem nem érdekelte, egy csokit beraktam alibinek, azt úgysem hitte volna el, hogy végképp semmit sem hozok, igen, persze, én is hallottam, hogy a múltba is vissza lehet menni, ez a "Boldog békeidõk", ugye, te, ez engem nem érdekel, piszok, lovasfogat, primitívség, és mit lehet ott venni, a Zsuzsa mesélte, hogy a századfordulón járt, hozott egy kis réz falikart, igazán csinos, de nem, ez nekem túl régimódi, milyen lehet ott a szálló, nem, a másik út sokkal sikkesebb, egész Pest most odajár...