A sivatagi atyák bölcs humora (Humor)
Bekerült: 2003.06.02. 16:23
Megnyitva: 2268. alkalommal

Újabb néhány adat az Agapé kiadó által megjelentetett "A sivatagi atyák bölcs humorából"

Egy alkalommal megkérdezték az öreg szerzetestől: - Miért van az, atya, hogy amíg a cellatársad zsoltárokat énekel, te odaállsz az ablakba? - Nehogy mások azt higgyék, hogy kínzom.

Egy öreg szerzetes tanácsolta társának, aki könyvet készült ínri: "Ne feledd, testvér, hogy a papír sok mindent eltűr, de az olvasó nem."

A szcétai Szerephion atya cellájában együtt aludt néhány kecskével, tyúkkal és nyúllal. Egy napon megkérdezte egyik társa: - Atya, tudod-e, hogy az, aki ugyanabban a helyiségben alszik, mint az állatok, könnyen megbetegszik? Az öreg azonban így válaszolt: - Már évek óta ugyanabban a cellában alszunk, s eddig még egyetlen állatom sem betegedett meg.

Egy alexandriai püspök, aki nem szokta meg a szerzetesi szigort, arra kényszerült, hogy egy éjszakát az ennatoni kolostorban töltsön. Mielőtt leterítette volna a gyékényt a földre, hogy ráfeküdjön, három hangyát pillantott meg. Mindjárt értesítette is róla az egyik testvért. - Csak hangyákról van szó. Aztán döglöttek is - nyugtatta a testvér. A hajnali kelés után a püspök így panaszkodott a testvérnek: - Az a három hangya valóban döglött volt, de hogy hányan jöttek el a temetésükre!..

Két bölcs szerzetes vitatkozni kezdett. Az egyik így szólt: - A múlt és a jelen nem létezhet egy időben. Mire a másik ezt válaszolta: - Már hogyne létezhetne? Valaki hülye volt a múltban, és a jelenben is az maradt.

Egy öreg szerzetes így szólt társához, aki nehezen haladt előre a tökéletesség útján: - Aki a mézet akarja élvezni, annak bátran szembe kell néznie a méhekkel.

János atya kedvenc mondása volt: "Nem az táplál bennünket, amit megeszünk, hanem amit megemésztünk. Nem az gazdagít bennünket, amit megkeresünk, hanem, amit megtakarítunk. Nem az a hit üdvözít bennünket, amelyet megvallunk, hanem amelyet életre váltunk."

Az egyik idős atyának egy kutya láttán a következő gondolata támadt: "A kutyának azért van sok barátja, mert a farkát csóválja, s nem a nyelvét járatja."

- Atya, miért hallgatsz mindig? - kérdezte egy fiatal szerzetes Szeraphidosz atyát. Az öreg erre így válaszolt: - Elsősorban az önfegyelem végett. Másodsorban meg azért, mert túl sokan vannak, akik csak beszélnek és beszélnek, pedig alig van mondanivalójuk.

Egy öreg mondta: "Olyan könnyű tévedni anélkül, hogy észrevennénk, mint amilyen könnyű megtéveszteni másokat, anélkül, hogy észrevennék."

A híres Dániel atya mondása: "A magány megőrzi frissességünket."

Pambosz atya mondta: "Azt a keveset, amit tudok, a tudatlanságomnak köszönhetem."

Letöltehető fájl(ok):
0_R.Kern1.doc (24 kb)

Ajánld ismerősödnek is!