Gyurmakészítés otthon


I., Só-liszt gyurma

Talán mindannyian emlékszünk, hogy az oviban házi készítésű ún. só-liszt gyurmákkal játszottunk. Utánajártunk a dolgoknak, és több receptet is találtunk a gyurma készítéshez, melyet ezúton tennénk közzé. Ha valakinek van még ötlete, kiváncsian várjuk, és szívesen megjelentetjük.

Lássuk a recepteket:


Só-liszt gyurma 1.

3 csésze finomliszt
1 csésze só
valamivel kevesebb, mint 1 csésze víz (langyos)
1 ek glicerin (gyógyszertárban beszerezhető)



(Megjegyzés: a képekre kattintva teljes méretben is megtekinthetők)
Só-liszt gyurma 2.

2 csésze finomliszt
1 csésze só
1 csésze langyos víz
2 ek olaj
2 teáskanál tartármártás, hogy "kenőcsösebb" legyen (az állaga hasonlít a népszerű Play-doh gyurmához)


Só-liszt gyurma 3.

0,5 kg liszt
0,5 kg só
2 dl víz


Só-liszt gyurma 4.

4 csésze liszt
2 csésze só
4 ek timsó (gyógyszertárban beszerezhető)
4 és 1/2 csésze FORRÓ víz (ettől lesz lágy, mint a Play-Doh gyurma)
1/3 csésze babaolaj (étolaj)
ételfesték



A tésztát jól össze kell gyúrni, és már indulhat is a formázás: sodrófával kinyújtjuk a tésztát, és pogácsaszaggatóval, sütiformával kiszaggatjuk. Hagyományosan, mintha gyurmáznánk alakíthatunk különböző figurákat.

Ha kész a formázás, tegyük egy fóliával bélelt sütőlapra a formákat, és  alacsony lángon szárítsuk a sütőben, a lapos dolgokat legalább 1 órán át, a 3 dimenziós tárgyakat még tovább. Arra ügyeljünk, hogy ne kezdjen el barnulni a gyurmánk.

Hogy mi mindent lehet készíteni belőle, annak csak a fantáziánk szab határt. Gyerekeink homokozójátékát kölcsönvéve, vagy gipszöntő formákba tömködve, esetleg magunk formázva különféle dísztárgyakat, figurákat kreálhatunk a tojástól kezdve a karácsonyfa díszig, zöldségeket gyümölcsöket, hogy a gyerekek főzhessenek velük stb. stb. (Például most pizzakészletet készítek itthonra, feltétekkel, pizzalapokkal, mert a hétvégén pizza volt az ebéd.) A gyurma készítésbe bevonhatjuk a 3-6 éves korú gyerekeket is, de a magunk örömére is formázhatunk dolgokat belőle:
Ha kilyukasztjuk formánkat, majd kiégetés után organza vagy szaténszalagot fűzünk a medálba, máris kész az egyedi nyakláncunk. Biztosan nem jön szembe velünk az utcán! (Hogy szebb legyen, mindenképpen lakkozzuk le!) Ajándéknak is kitűnő!






Tippek:

-gyurmánkat ételszínezővel vagy porfestékkel (a vízhez adva!) színezhetjük is
-használhatunk a formázáshoz sütiformát, krumplinyomót, homokozó készletet
-ha gipszöntő formába tömködjük a gyurmát, akkor érdemes előtte kiolajozni azt, hogy könnyebben kiszedhessük belőle
-ha meg akarjuk "dagasztani" a tésztát, 2 csésze liszthez tegyünk porélesztőt
-élesztővel levegősebb lesz a tésztánk
-ha nem teszünk hozzá olajat, darabosabb lesz a tészta, ha teszünk selymesebb, lágyabb
-mintákat karcolhatunk a formánkba, még érdekesebb eredményt kapunk
-ha kisütöttük a gyurmát, utána festhetjük, és érdemes lelakkozni is, hogy ne száradjon ki, ne repedezzen meg a festék, tartósabb lesz a forma
-nejlonzacskóba téve pár hétig eláll összegyúrt tésztánk
-természetes anyagokkal is díszíthetjük formáinkat: rizzsel, kukoricával, szárazbabbal, sárgaborsóval, dinnyemaggal, attól függően, éppen minek van szezonja


A további gyurmakészítés folyamatban van. Teszteljük a cukorból illetve kenyérből készült recepteket. Ha sikerültek, közzétesszük! Íme:

II., Cukorgyurma

Általában kínáló tálakat szokás készíteni belőle, így legalább a nassolás végén a tálkát is el lehet fogyasztani, lehet persze mást is készíteni belőle. 

Alapanyagok három tálka elkészítéséhez:

60 dkg porcukor
4 teáskanál zselatin
2 evőkanál víz

Egyéb hasznos kellékek:

ételfesték
sodrófa, üvegpalack
folpack
kiskanál, kés, szívószál (mintázáshoz)
tányérok, tálkák
tálva, vagy alátét
turmixgép

Oldjuk fel a zselatint és forraljuk fel. Kanalazzuk a porcukrot a turmixgépbe, és egyes fokozaton járatva öntsük hozzá a zselatint. Ha szükséges, adagoljunk hozzá még egy-két kanál vizet, majd keverjük magas fokozaton, míg tésztaszerű, sima, csomómentes masszát kapunk, amelyet két csepp ételfestékkel pasztell árnyalatúra színezhetünk. A szabad levegőn a gyurma elég gyorsan szárad, ezért a maradék tésztát folpack fóliába, vagy kevés vízzel keverjük át, hogy újra formázható legyen.

Nyújtás:

Kanalazzuk a massza harmadát kb. 40 cm hosszú, porcukorral beszórt folpack csíkra, majd felülről is szórjunk rá procukrot. A massza hasonlóan működik nyújtáskor, mint a liszt, bár azt gondolnánk ragadni fog. Egy másik folpack-csíkkal beborítva nyújtsuk ki egyenletesen 0,5 cm vékonyra. Tálcán vagy alátéten érdemes dolgoznunk, hogy  ne ragadjon minden körülöttünk.

Formázás:

A vékonyra nyújtott lapról húzzuk le a felső folpack fóliát, és a lap alá nyúlva borítsuk rá egy felfordított, porcukorral meghintett tálkára. Simítsuk rá jól a tálkára a masszát, finoman és egyenletesen nyomkodjuk az oldalára, hogy felvegye a formát, végül óvatosan húzzuk le a másik folpackot is.

Csipkézés:

Vágjuk körbe éles késsel a felvitt masszát a tálkán olyan magasságban, amilyen magas edénykét szeretnénk. Egy élesebb peremű kiskanállal csipkézzük körbe a tányér szélét. Ajánlott a kanalat minden vágás előtt porcukorba mártani, így kevésbé ragad hozzá a massza. Az egyenetlen széleket porcukorba nyomott ujjunkkal is eligazíthatjuk.

Lyukasztás:

Porcukorba mártott szívószál végével lyukmintát készíthetünk, de más konyhai eszközökkel -kanál nyele, villa fogazata- is kísérletezhetünk. Hagyjuk a tálkát száradni, míg meg nem keményedik. (A tálka kemény lesz, de törékeny!) A szélén kiálló egyenetlenségeket finom csiszolópapírral óvatosan lesimíthatjuk. Ha teljesen kész vagyunk, akkor vegyük ki az alaptálból művünket.

III., Kenyérgyurma

Alapanyagok:

6 szelet fehér kenyér (néhány napos, szikkadt, héj nélkül)
fehér, színes akrilfesték
1 flakon hobbiragasztó

Egyéb kellékek:

konyhai reszelő
nyújtófa
folpack
ecset, kés, pogácsaszaggató, szívószál

A szikkadt kenyérszeleteket reszeljük le minél apróbbra és öntsük egy nagyobb folpackra. Nyomjuk rá a ragasztót és a fólia sarkait felhajtva gyúrjuk össze alaposan. Adjunk hozzá kb. két evőkanálnyi fehér akrilfestéket és azzal is dolgozzuk jól össze. A festék nemcsak élénk színt ad az anyagnak, de megakadályozza, hogy a gyurma száradás után megrepedezzen, morzsálódjon. Rugalmas, nagyon jól formázható, csipetke-tésztához hasonló anyagot kell kapnunk. A hozzávalók mennyiségét szükség szerint változtathatjuk: a morzsától keményebb, a festéktől lágyabb lesz a gyurma. Ha nem használjuk fel az összes gyurmát, a maradékot zárjuk le légmentesen, tegyük hűtőbe, de használjuk fel két héten belül.

Az elkészítés menete:

A gyurmát nyújtsuk ki fél cm vastag lappá, majd pogácsaszaggatóval vagy egy kisebb pohár peremével szaggassunk korongokat címkéknek (pl. befőttes, fűszeres üvegre), lyukasszuk ki őket egy szívószállal a rafiaszalag befűzéséhez. Formázhatunk gyümölcsöket, leveleket, aszerint, hogy milyen befőtthöz, lekvárhoz készülnek. Néhány elkészült gyümölcsöt vágjunk félbe, nedvesítsük be az aljukat és nyomjuk őket a korongra levelükkel együtt. A levelek erezetét kés hátával mintázzuk meg. A széleket ujjunk begyével nyomkodjuk finoman a korongra. Egy-két nap száradás után fessük ki ezeket a többi egész gyümölccsel együtt, majd lakkozzuk le. A korongokat, gyümölcsöket raffiaszállal rögzítsük az üveghez.

Ötlet:

Készíthetünk hűtőmágnest is belőle, gipszöntőformába nyomkodva vagy magunk formázva az anyagot, a hátuljára pedig egy darab mágnest ragasztva. Ebben az esetben is érdemes átlakkoznunk munkánkat, hogy tartósabb legyen.