Prof. Tóth Tibor:

Tudomány, hit, világmagyarázat



        Korunkban, amikor a tudomány teljesítménye minden korábban elképzelhető prognózist túlszárnyal, magát a tudományt mégis nem lebecsülendő veszélyek fenyegetik. Egyfelől az emberiség nagyobb része, jóllehet csodálja a tudomány eredményeit, saját életében annak nem áldásait, hanem hátrányait érzékeli; ez a tudomány iránti érdektelenséghez, vagy éppen tudományellenességhez vezethet. Másfelől jelentős azoknak a száma, akik olyan kérdésekre is a tudománytól akarnak választ kapni, amelyekben a tudomány nem illetékes. Ezért rendkívül nagy jelentősége van annak, hogy a tudomány művelői fokozottabb figyelmet fordítsanak a tudomány fogalomkörének, saját kompetenciájának és határterületeinek minél megnyugtatóbb tisztázására.
       A cikk a tudomány és a hit határfelületeit, majd ezek alapján a világmagyarázatok néhány lehetséges alternatíváját elemzi. Heller Ágneshez kapcsolódva azt az álláspontját fejti ki, hogy nem a tudomány maga, hanem a tudományt kisajátítani akaró evolúciótan lép fel a domináns világmagyarázat igényével. Elemzésével azt kívánja igazolni, hogy az Intelligens Teremtő alternatívája harmonikus és konzisztens határfelületet kínál a tudomány számára és egyre több tudós világszerte ezt fogadja el.


       Régóta foglalkoztat a gondolat, hogy a jelen írás címében foglaltakkal kapcsolatos nézeteimet megmérettetés céljából a tudományos közvélemény elé tárjam. Mint mérnök és informatikus, hosszú ideje módszeresen keresem és próbálom legalább részben feldolgozni azokat az ismereteket, amelyek a tudomány és a hit határfelületeit érintik és segítenek eligazodni a rendkívül gyorsan változó természettudományos világkép és az ettől feltétlenül megkülönböztetendő világmagyarázat kérdéseit illetően. A problémakör nyomasztó bonyolultsága és az egyes ember nagyon szerényre szabott megismerő-szintetizáló képességének tudata sokáig visszatartott attól, hogy gondolataimat nyilvánosságra hozzam. A Magyar Tudomány 1997.8. számában közölt cikksorozat, amely Heller Ágnes: "Elmélkedés a hiszékenységről" című írását és az erre adott reagálásokat tartalmazta Balázs Nándor, Laczkovich Miklós, Almár Iván és Bencze Gyula tollából, azonban meggyőzött arról, hogy égetően fontos kérdésekről van itt szó, amelyekről nagyon is hasznos és közérdekű a véleménycsere.#

# Heller Ágnes írásával kapcsolatosan további vélemények olvashatók a Magyar Tudomány 1997.9. számában (Róna-Tas András, Király Zoltán), az 1997.10. számban (Kiss Dezső, Beck Mihály) és az 1997.12. számban is (Vámos Tibor).


A tudomány fogalmának néhány tartalmi megközelítése
Hogyan működik a tudomány?
Tudomány és hit
Alternatív világmagyarázatok
Záró gondolatok
Hivatkozások


Heller Ágnes:
Néhány utólagos megjegyzés Tóth Tibor írásához


Aranyásó Filmklub Készítette: Kassai László